Tudósításunk az idei Budapest Global Dialogue nyitónapjáról.
A Budapest Global Dialogue 2025 első napján megrendezett nyitópanel egy rendkívül aktuális és egyre sürgetőbb kérdésre keresett választ:
merre tart a világpolitika a liberális nemzetközi rend összeomlása után?
A vita során egyértelművé vált, hogy a második világháborút követően kialakult, az Egyesült Államok vezette szabályalapú rend mára elveszítette tartóoszlopait.
A globális hatalmi egyensúly megbillent, a nagyhatalmi versengés visszatért, a nemzetközi gazdasági tér pedig a blokkosodás kockázatával néz szembe.
A „Towards a New Geopolitical Reality” (Egy új geopolitikai valóság felé) című nyitóbeszélgetésben Liz Truss volt brit miniszterelnök, John Mearsheimer amerikai politológus, Sanjeev Sanyal indiai kormányzati tanácsadó, Eric X. Li kínai befektető és Gladden Pappin, a Magyar Külügyi Intézet elnöke, Szalai Zoltán moderálásával, osztotta meg gondolatait arról, hogyan tájékozódhatnak a nemzetállamok egy instabil világban, ahol a régi szabályok már nem érvényesek – de az újak még nem születtek meg.
Kapcsolódó vélemény
Mandiner
Donald Trump hatalomra kerülése óta rekordsebességgel jöttek rendbe a magyar–amerikai kapcsolatok, s ez megágyaz a még ez évben várható nagy közös gazdasági csomagnak.
A rend felbomlásának okai között minden felszólaló kiemelte a globalizációval szembeni belső politikai ellenállást, valamint a Kína által képviselt alternatív hatalmi centrum felemelkedését.
Mearsheimer professzor szerint a globalizáció az amerikai egypólusúság mellékterméke volt, és a rend összeomlása akkor vált elkerülhetetlenné, amikor a világ 2017 körül multipolárissá vált.
Az amerikai stratégia – miszerint Kína gazdasági integrációja majd automatikusan politikai liberalizációt hoz – súlyos tévedésnek bizonyult.
A vita egyik legemlékezetesebb mondata is tőle származik:
„Alapvető hibát követtünk el azzal, hogy segítettük Kínát Godzillává válni.”
Eric X. Li ezt a megközelítést visszautasította, mondván, Kínának senki nem ígérte, hogy gazdasági növekedéséért cserébe politikai rendszerének meg kell változnia. Ellenkezőleg – Peking a saját útját járja, és készen áll alkalmazkodni az új korszakhoz:
„Több mérnök hallgatót képzünk, mint a világ többi része együttvéve. Ha azt hiszik, nem győzzük le a félvezetőket, akkor ki kell lenniük.”
Liz Truss a Nyugat – különösen Európa – hanyatlását belső, strukturális okokkal magyarázta. A túlszabályozás, a fenntarthatatlan jóléti állam, a nettó nulla kibocsátási célok és az energiapolitika szerinte versenyképtelenné tette az európai gazdaságokat.
A volt brit miniszterelnök arra figyelmeztetett, hogy:
„2029-re intézményi forradalom jöheta következő választásokon, mert a társadalom belefáradt az elit status quo-jába.”
Sanjeev Sanyal, az indiai miniszterelnök gazdasági tanácsadó testületének tagja, történelmi távlatba helyezte a jelenlegi átalakulást. Szerinte az elmúlt évezredek alapján a szabályalapú világrend mindig is kivétel volt, nem pedig norma. Az erősebb szuverenitású, széttagoltabb világrendhez való visszatérés tehát inkább visszatérés a történelmi valósághoz, semmint kisiklás.
Gladden Pappin Magyarországról nézve emelte ki, hogy a közép-európai országok – történelmi tapasztalataik révén – hamarabb felismerték a globális változások jelentőségét.
Szerinte a liberális rendre épülő nyugati önértékelés ma már inkább akadály, mint iránytű. Az új korszakban minden államnak újra kell értékelnie saját érdekeit és helyét a világban.
A beszélgetés során több kulcskérdés is felmerült:
sikerült-e a politikai vezetőknek kezelni azoknak a rétegeknek a frusztrációját, akiket a globalizáció veszteseivé tett?
Képesek lesznek-e a nemzetállamok elkerülni, hogy belesodródjanak gazdasági blokkok közti ellenségeskedésbe? És vajon újra a befolyási övezetek, a proaktív biztonságpolitika és a tartós konfliktusok évtizede elé nézünk?
A Budapest Global Dialogue nyitóestje világossá tette: a régi világrend felbomlott, az új pedig még nem ismert. Ebben az átmeneti időszakban a nemzetállamoknak rugalmasan, de tudatosan kell navigálniuk a geopolitikai bizonytalanság viharaiban.
Ezt is ajánljuk a témában
„A Bizottság eltökélt az orosz–ukrán háború folytatásában, Amerika és Magyarország azonban határozottan békét, tűzszünetet akar, és azt, hogy a régió jól jöjjön ki a válságból” – értékelte Gladden Pappin az amerikai-magyar kapcsolatokat.
Nyitókép: Magyar Külügyi Intézet
„Keir Starmer engem okolt az ország minden problémájáért” – mondta a volt brit miniszterelnök. Liz Truss lapunknak beszélt bukásának tanulságairól és a brit szólásszabadság helyzetéről is.
Aki most Föld legnagyobb szigetén lép, az uralhatja a ritkaföldfémek világát – és ezzel a jövő háborúit is.
Ez egy olyan póz, amit azok vesznek fel, akik valójában semmit nem kockáztatnak.
Szalay-Berzeviczy András nemzetközi kapcsolatok elemző a változó világrendről: Trump motivációiról, Kína stratégiájáról és az Európai Unió esélyeiről.
A humorista többek között „borzalomnak” nevezte a kialakult helyzetet.
Vitalij Klicsko kijevi polgármester szerint az orosz csapást „nem lehet másként nevezni, mint népirtásnak”.
A Román Kupa-győztessel találkozik a Paks az Európa-ligában.
